Bolgárnak két nyelvet nevezünk: a bolgárok eredeti, türk (egyes szerzők szerint: iráni) eredetű nyelvét, az ős-bolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett bolgár nyelvet, s a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvet. A bolgár nyelv (bolgárul Български език/Bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (kb. 20000), Romániában (kb.13000), Macedón Köztársaságban, Moldáviában (kb. 40000), Szerbiában (kb. 20000), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész volt Szovjetunióban kb. 257000 bolgárul beszélő ember volt. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) is bolgárul beszélnek. A bolgár nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: a bánáti bolgár nyelvet, a macedón nyelvet, s a szabványos bolgár nyelvet. Az összehasonlító nyelvészet szerint a macedón a bolgárral diarendszert alkot, azaz ez a két nyelv valójában egyetlen nyelv két területi nyelvváltozata, melyeket politikai és kulturális akaratból választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% a macedónba bejött szerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelentik. A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv. A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben. A bolgár nyelv a legkorábbi írásos dokumentált szláv nyelv. Történelmében négy fő időszakot különböztetünk meg: 1./ írásbeliség előtti (ősszláv nyelv)) (IX.század előtt) - a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V.század-VII.század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX.század közepéig). 2./ óbolgár nyelv (egyházi szláv nyelv) (IX-XI.századig) - az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, a glagolica bevezetése előtt történt meg 862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibb glagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz. 3./ középbolgár nyelv (12–14.század) - a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használt középbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el a Kijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig az ortodox egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv. 4./ újbolgár nyelv (XV.századtól). A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, még pedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága – Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások: sopszki – szófiai, perniki,kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint a macedón nyelv, amely ma Macedón Köztársaság hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása. 886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta a cirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójának Kliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét a görög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták. A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:
|
А а
|
Б б
|
В в
|
Г г
|
Д д
|
Е е
|
Ж ж
|
З з
|
И и
|
Й й
|
К к
|
Л л
|
М м
|
Н н
|
О о
|
|
П п
|
Р р
|
С с
|
Т т
|
У у
|
Ф ф
|
Х х
|
Ц ц
|
Ч ч
|
Ш ш
|
Щ щ
|
Ъ ъ
|
Ь ь
|
Ю ю
|
Я я
|
A bolgár nyelv bánáti normájában használatos írása latin betűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul. Macedóniai Köztársaságban a szerb ábécéhez közel álló cirill írást használják, melyből hiányzik a щ, ъ, ь, ю és я betű, az й helyett pedig j betűt írnak. Szerepel a macedón cirill ábécében a mai bolgárban már nem használatos ѕ és џ betű, melyeket a mai bolgár írás betűkombinációval ad vissza: дз és дж. A bolgárból teljesen hiányzó, a macedón ábécében szereplő betűk pedig a következők: ѓ, ќ, љ, њ, melyek а г, к, л, н betűk lágy változatát jelölik – ezeket bolgárul az illető betű utáni ь, ю, я betűkkel jelölik. A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Valószínű a bolgárok eredeti, nem-szláv nyelvének a hatása is: Szinte teljesen hiányzik a névszóragozás, a főneveknél a mai nyelvhasználatban csak két eset maradt fent, a nominativus és a vocativus, mely utóbbi kizárólag egyes tulajdonneveknél és néhány, rokonságot jelentő köznévnél használatos. A névmásoknál megmaradt a genetivus eset is. Erősen archaizáló stílusban előfordul a névszók dativus esete és a főneveknél az accusativus is. Megjelenik a határozott névelő kategóriája is. A szláv nyelvekre jellemző 3 igemódtól és 3 igeidőtől eltérően a bolgárban 5 igemód van: kijelentő mód, felszólító mód, feltételes mód, kötőmód, elmesélő mód. Felszólító módban 1, feltételes módban 5, kötőmódban 5, elmesélő módban 5, kijelentő módban pedig 9 igeidő van. Jellegzetesség, hogy szinte az összes igeidő szerepel a hétköznapi nyelvhasználatban. Eltűnik a főnévi igenév. E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben. Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de ma már csak az archaizáló nyelvhasználatra jellemzőek. A mai bolgár nyelvben 33 mássalhangzó, 6 magánhangzó és 1 félmagánhagzó fonéma van. Ezt egészíti ki 2 magánhangzó allofon. A bolgár nyelvjárásokat két fő csoportra osztjuk: nyugati és keleti főcsoportra. A mai Bulgária területének 80%-a a keleti főcsoportba esik, Szófia viszont a nyugati főcsoportban van. A bolgár irodalmi nyelv a két főcsoport keveredése. Főbb nyelvjárások: Keleti: Miziai nyelvjárás (Sumen, Razgrad, Szilisztra, Tutrakan) Balkáni nyelvjárás (Lovecs, Garbrovo, Szevlievo, Kotel, Pirdop, Teteven, Burgasz, Szliven, Sztara Zagora) Dél-keleti nyelvjárás (Malko Tarnovo, Szvilengrad, Haszkovo, Banszko, Nikopol, s a mai Görögországban és Törökországban az ottani bolgár kisebbség) és Nyugati: Észak-nyugati nyelvjárás (Vidin, Lom, Tran, a mai Szerbia területén az ottani bolgár kisebbség) Dél-keleti nyelvjárás (Vraca, Szófia, Dupnica, Blagoevgrad, a mai macedón nyelv). A két fő nyelvjárási főcsoporton kívül esik a bánáti bolgárok és a besszarábiai bolgárok nyelve.
És végül egy mondat bolgárul magyarul és szláv nyelvek változatában: Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsički hora se raždat svobodni i ravni po dostojnstvo i prava. Te sa nadareni s razum i sǎvest i sledva da se otnasjat pomeždu si v duh na bratstvo.) (Vsichki hora se razhdat svobodni i ravni po dostojnstvo i prava. Te sa nadareni s razum i syvest i sledva da se otnasjat pomezhdu si v duh na bratstvo.) Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek |
AJÁNLOM AZ OLDALT
