Elérkezett 2001 és újra nyaralni mentünk Bulgáriába.
16 év után újra nyaralás és a tavalyi érdeklődő út után pár munkatársammal és családjukkal megterveztük a nyaralást. Június közepén az iskolaszezon utánra terveztük be az utazást. A tavaly kapott névjegykártya és a Budapesti Bulgár Kultúra Háza portásának segítségével telefonon lebeszéltük és megrendeltük a szállást 10 főre. Apartmanos elhelyezéssel, melyet e-mailben is visszaigazoltak Bulgáriából. Előző évek Spanyol és Olasz útjaink alapján felállítottunk egy képet, hogy milyen lehet majd a szállásunk. Vonattal hálókocsival utaztunk, röpke 26 óra alatt Várnába érkeztünk. A vasútállomáson vártak bennünk és az irodába mentünk, pár papírt lerendeztünk. És az iroda vezetőjével és 2 Taxival a szállásra mentünk. Itt meglepődtünk és itt tudtuk meg náluk az apartman szó lakást jelent. Megmutatták a lakást mely egy négy szoba összkomfortos lakás volt és mondták ha kicsi akkor 2-3 személynek a közelben van egy másik lakás. Körbenéztünk kiszámoltuk ki hová kerül és mivel együtt terveztük az utat és meg is felelt a lakás elfogadtuk 10 főre a szállást. Itt kellett fizetnünk és egy kis kedvezményt is kaptunk az árból. A szálláson való elhelyezkedés után nyakunkba vettük a várost és csavarogtunk. Kiderült, hogy a szállásunk egész közel volt a központhoz, végül is csak egy kis park választott el tőle, csak a városi forgalom miatt kellett a kocsikkal kerülni nagyobbat. Egy hét alatt bebarangoltuk a várost, kibuszoztunk az Aranyhomokra, melyet alig ismertem meg 16 év után. A néhai szoc. Hotelek sorba fel lettek újítva, vagy új épült a helyükön, minden második szálloda saját fürdőmedencével és hozzá gyönyörű strandrésszel volt ellátva. Bazársorok, vendéglők, bárok, part-menti medencék, és szépen karbantartott parkok….Vendéglátó helyeken német, angol nyelvű étlapok és mindenütt „csalogató-vendégfogó” emberek. 2 alkalommal is kibuszoztunk Aranyhomokra egyszer késő estig maradva, hogy megláthassuk az esti csillogást is. Várna is nagyon sokat fejlődött szépült, de Aranyhomok …..látszott a külföldi tőke beáramlása. Mint kiderült a szállodákat sorba német, angol, belga, osztrák befektetők vásárolják fel és újítják őket. Itthonról vitt zacskós készételeket egy az egyben mind hazahoztuk, mert étteremről étteremre jártunk és csak ott étkeztünk. 4-500 Ft értékben megtudtunk ebédelni vagy vacsorázni és ebbe még egy ital is benne volt és a bolgár ételféléket végig tudtuk kóstolgatni. Hamar eltelt az egy hét, de a feleségemmel ketten nem bántuk, hogy csak egy hétre jöttünk, mert tudtuk miránk még ezen a nyáron még egy Várnai utazás vár egy másik házaspárral és kisfiúkkal augusztus közepén.
Halmozva az élvezetet eljött 2001 újabb utazása az útitársak cserélődtek és a szállás helyszíne, de a város maradt Várna.
Ugyanazon szállásközvetítőnél volt a szállásunk lefoglalva és most is ő és a lakás tulajdonosa várt bennünket az állomáson. Saját kocsijukkal mentünk a szállásra, mely kicsit messzebb volt a központtól mint az előző, de így több sétával telhetett az időnk. Ekkor ismerkedtünk meg későbbi jó barátommal Ratso Ratsevvel a lakás tulajdonosával egy Várnai vasutassal. Átlagosan berendezett tiszta szép 3 szobás panellakása van melyet nyaranta vendégfogadásra használ. Ő a szülői lakásba költözik nyaranta. A nyaralás alatt mi mint ismerősök „vezettük” a kis csoportunkat. A látnivalók sorát kibővítettük egy buszos kirándulással és elutaztunk Nessebárba egy napra. Oda-út érdekessége volt a közel fél évszázados „csavdar” busszal való utazás, több mint két óra hosszáig. Nessebart körbesétálva kitekintettünk a Napospartra is. Csodálatos szép és előnyére válik Aranyhomokkal szemben , hogy nem kell dombokat mászni sík terepen van. Hazafelé, mármint vissza Várnába mini-busszal mentünk amelynek a sofőrének nagy lába volt, alig több mint egy óra alatt Várnába érkeztünk, így még bőven volt időnk egy kellemes esti sétára és vacsorára egy grill étteremben. Egyik nap a szállásra visszaérkezve az asztalra tett cetli lepett meg bennünket, hogy másnap este 7 re menjünk haza mert várnak bennünk. Nem tudtuk mire véljük a dolgot és vártuk az estét ami nagyon meglepett minket a lakás tulajdonosa és barátnője egy vacsorával kedveskedett nekünk. Na itt kezdődött el a mai napig tartó barátság……… Természetesen Aranyhomokra is kimentünk több alkalommal is és nagy mini-golf csatákat vívtunk, váltott párosításokban, családok egymásellen, párcsere, és fiúk a csajok ellen. Itt is lett egy kedvenc éttermünk ahol a számlához mi felnőttek mi pezsgőt a kissrác meg vagy banánt vagy csokis palacsintát kapott ajándékba. Mondanom sem kell, hogy itt Aranyhomokon is és benn Várnában is a csajoknak mindennapos tevékenység volt a shoppingolás és butik, piac felkeresése. Ennek köszönhetően dupla mennyiségű csomaggal indultunk haza mint ahogy érkeztünk. Bár nem tudtam még kikkel de Ratsoval megbeszéltem, hogy 2002 ben tuti kell a lakása legalább 10 napra. Ezért telefonszámot és E-mail címet cseréltünk és tudtam, hogy lesz folytatás……..
A vonaton hazafelé már a következő nyarat terveztük |